Thursday, February 7, 2008

Beszélgetés Benjáminnal/Conversation with Benjamin

Pár nappal ezelőtt fordult elő először, hogy Benjáminnal "beszélgetni" tudtunk egy múltbeli eseményről. Van egy kedves hölgy a gyülekezetünkben, aki 36 évig tanítónő volt és amúgy három unokás nagymama. Ő vigyáz a gyerekekre egy délután a héten, mikor mi Győrbe megyünk bibliaórát tartani. Mikor meglátogattuk őt, Benjámint teljesen lenyűgözte, hogy látott Jolika néninél egy lovat, egy macskát és egy kutyát is. Állandóan erről beszélt utána! :) Ezen a videón Olivér kérdezgeti, hogy mit láttak, ő meg "válaszol" (remélem, felismerhetők az állathangok!) Lehet, hogy számodra mindez nem tűnik nagy cuccnak, de mi nagyon örülünk, hogy a gyerekek most már tudnak "beszélgetni" az élményeikről! :)

UI: Itt látható mégegy különbség a külsejükben: van egy barna, meg egy fehér gyerekünk! :)

A couple of days ago was the first time that we could carry out a "conversation" with Benjamin about what happened in the past. We have a dear lady at church who was a schoolteacher for 36 years and has three grandchildren herself. She watches the kids one afternoon a week when we go to lead a Bible study in Győr. When they visited her Benjamin was just overwhelmed because he met a horse, a cat and a dog at her house. He couldn't stop talking about it! :) In this video Oliver is asking him what they saw at Jolika néni's house and Benjamin responds with these animal sounds (hopefully you recognize them). It may not seem to be a big deal to you, but we really love the fact that the kids can now carry out a conversation about their experiences! :)

PS: Here you can observe another difference in the kids' appearance: we have one brown and one white child! :)

Super Bowl


As has been tradition for nearly every year spent in Hungary, I watched the Super Bowl live. This year I invited myself to a friend's house in Budapest. It would be a stretch to call it a party. The group consisted of some foreign missionaries who were quite tired and a hand-full of Hungarians wondering what the big deal was. By the fourth quarter, there were only four of us left. Everyone else had either gone home or fallen asleep - completely understandable - kick off time was just after midnight! But what a fourth quarter, eh?

So I left my friend's house at 4:15 am in order to catch the 4:25 train back to Tatabanya. However, when I arrived at the train station I was disappointed to learn that the engineers were striking - something they've been doing a lot of these days. So I had to wait for a 7:30 bus. It was difficult to stay awake and warm, but I finally made it home and to bed at 9 am!

Well done, Giants!

Wednesday, February 6, 2008

Progress/Fejlődés

Oliver is making some progress in ice-skating as shown on this video.
Olivér egyre jobban korcsolyázik, ahogy az alábbi videón látható.

Monday, February 4, 2008

Snickerdoodles

Holnap Mattnek kell főznie egy OM-es alkalomra, így ma este Olivérrel sütit készítettek. A neve Snickerdoodles, ami egy ilyen fahéjas finomság (aki el tudja mondani a nevét tízszer gyorsan egymás után, az kap egyet! :). Benjámin is próbált segíteni a maga módján, ami azt jelentette, hogy ott lábatlankodott a konyhában. :) Én mindezek közben buliban voltam a barátnőimmel. Na jó, ez nem igaz...vasaltam! :))

Tomorrow it's Matthew's turn to cook for an OM gathering. So he and Oliver made Snickerdoodles tonight. Benjamin was also helping, meaning he was there to make the work go slower. :) Meanwhile I was at a party with my girlfriends...OK, really, I was ironing! :))
Ilyenek lettek a sütik. Nyamm! Nagyon büszke vagyok a pasikra! :)
This is how the cookies turned out. Yumm! I am really proud of the guys! :)

Sunday, February 3, 2008

First haircut/Első hajvágás

Today Benjamin had his first haircut! Our friend, Nikki, is a hairstylist and as she was visiting us this weekend, we took the opportunity and asked her to take part in this historic event.

Ma vágattuk le először Benjámin haját! Kihasználva az alkalmat, hogy fodrász barátunk, Nikki, nálunk töltötte a hétvégét, megkértük, vegyen részt ebben a történelmi eseményben!

See, I really need a cut!
Láthatjátok, ráfér a hajamra egy vágás!
Nikki busy at work.
Nikki szorgosan dolgozik.
Here is another picture: Oliver's first haircut! Incidentally, that had to be done when he was 9 months old, whereas BG is 17 months now! This is just one of the many differences in their physical appearance: Oliver has strong, thick hair and Benjamin fine, baby hair. :)

Itt van mégegy kép: Olivér első hajvágásáról! Mellesleg ő 9 hónapos volt akkor, míg BG már a 17. hónapját tapossa. Ez csak egy a sok különbség közül, ami a külsejüket jellemzi: Olivérnek vastag, sűrű haja van, míg Benjámin haja puha, kisbabás. :)

Saturday, February 2, 2008

The little dramas of our life/Életünk kis drámái

Cast/Szereplők:

The neighbors' dog/A szomszédaink kutyája
The gadget/A szerkentyű
And of course our little family/És persze a kis családunk
We used to like dogs. I (Melinda) had a dog for 13 years who was like a member of our family. I used to go to dog shows and buy magazines about dogs. I don't like dogs any more. As sad it is to say it, it is true. I have come a long way. I still think that some dogs are cute and lovable, but the focus is on the word some. The rest bark. They annoy our walks and our sleep (if you live in this corner of the world, you know what I am talking about!). This includes our neighbors' dog, Sziszi. She is a great dog, or should I say she would be if she was not chained up most of the time. She wants to come over and play. She wants to run around. She can't. Therefore she barks. I need to add that we have an excellent relationship with our neighbors, yet we have not been able to make significant progress considering the dog. So we took action. Matthew ordered this gizmo. As you can see, it promises us a good life. Not that the quality of our life depends on the dog, but its noise level certainly does. The thingy is supposed to be triggered by the barking sound and release a sound in return that is really annoying for the noisemaker. Negative conditioning. The first days' results are inconclusive. Research continues as to whether the gadget works. We'll keep you posted.

Régen szerettük a kutyákat. Nekem volt is kutyám 13 évig, aki családtagnak számított. Kutyakiállításokra jártam és kutyamagazinokat vásároltam. Már nem szeretem a kutyákat. Szörnyű ezt kimondani, mégis így van. Hosszú utat tettem meg. Még mindig úgy gondolom, hogy vannak kutyák, akik aranyosak és szeretnivalóak, de nem sokan. A többiek ugatnak. Zavarják a sétánkat és az alvásunkat (ha a világ ezen szögletében élsz, akkor szerintem tudod, miről beszélek!) Ez utóbbi csoportba tartozik sajnos szomszédunk kutyája, Sziszi is. Klassz kutya egyébként, pontosabban az lenne, ha nem élné élete nagy részét láncra kötve. Szeretne átjönni játszani. Szeretne futkározni. De nem tud. Tehát akkor ugat. Hozzá kell tennem, hogy kitűnő a kapcsolatunk a szomszédainkkal, de a kutyát illetően nem sikerült számottevő előrehaladást elérnünk. Ezért a tettek mezejére léptünk és Matt megrendelte ezt a kütyüt. A márkanévről láthatjátok, "jó életet" ígér nekünk. Nem mintha az életünk minősége a kutyától függne, de a zajszintje mindenképp. Szóval a masina a kutya ugatására egy olyan hangot bocsát ki, mely zavarja a négylábú zajkeltőt. Negatív kondicionálás. Az első napok nem hoztak egyértelmű eredményt. A kutatás tovább folyik, hogy felderítsük, működik-e a gizmó. Majd beszámolunk.

Tuesday, January 15, 2008

Marker/Filctoll

OK, how many of you thought for a second that these are our kids? :) No, thankfully they are not! I just got this picture and thought it was funny enough to share! I guess I shouldn't laugh too hard; one day it can happen to us too!!!

Na, ki gondolta egy pillanatra, hogy ezek a mi gyerekeink? Hála Istennek nem, de nemrég kaptam ezt a képet és gondoltam, elég vicces ahhoz, hogy feltegyem ide! De asszem nem kéne nagyon hangosan nevetnem, mert egy nap még velünk is megtörténhet ez!!!

Monday, January 14, 2008

Házimunka/Housework

Sok elvem közül az egyik, hogy be kell vonni a gyerekeket a háztartásba! Nem azért, hogy dolgoztassuk szegény ártatlan kicsinyeket, hanem hogy játékosan, együtt dolgozva erősítsük bennük azt, hogy ők is a család szerves részei! Nálunk ez nagyon bejött, és mind a két gyerek (igen, Benjámin is, 16 hónaposan) szeret segíteni. Hogy így tovább tart minden és nagyobb rumlival jár? Igen. És? Hova sietünk? Szerintem annál elkeserítőbb látvány nincs, mint amikor egy anyuka lepukkant ruhában cipeli a szatyrokat, miközben kamasz fiacskája plázadivatban, kezében egyszál mobiltelefonnal ballag mellette! És hiszem, hogy ennek a nevelése most, kisgyerekkorban kezdődik. Hát ennyi mára az elveimről. :) Imhol pár kép.

One of my many principles is that we have to involve kids in household chores. Not to participate in child labor, but to work together in a fun way, so that they feel like they are very much part of the family! It has really worked in our family and both kids (yes, even Benjamin, who is 16 months old) like to help around the house. Does this make things slower and more messy? Absolutely! So? Why the rush? I can't imagine a more depressing picture than a woman in worn-out clothes carrying grocery bags while her teenage son walks along in trendy clothes with only his cell phone in his hands. And I believe training starts now, when the kids are small! OK, enough of my principles for today. :) Here are some pictures.

Benjámin és a porszívó.
Benjamin and the vacuum cleaner.
Ürítsük ki a mosogatógépet!
Let's empty the dishwasher!
A "sok munka" után édes a pihenés! Például játszhatunk kedvenc ruháskosarunkkal!
It's good to rest after "all that hard work". For instance we can play with our favorite laundry basket!
Vagy akár szétfűrészelhetjük Benjámin ágyát! :)
Or we can saw Benjamin's crib apart! :)
UI: Egészségügyileg megint visszaestünk. Először Benjámin lázasodott be, most Olivért döntötte le egy vírus. Majdcsak kilábalunk belőle egyszer!

PS: Health wise, we have regressed again. First Benjamin ran a fever for a few days, now Oliver is down with a virus. Hopefully this will all be over one day!

Wednesday, January 9, 2008

Ice-skating/Korcsolyázás

We added a new winter sport to our repertoire: Oliver tried ice-skating for the first time today! They went with the school and I was able to join them. Those of you who have tried it know how hard it is to stand on the ice! :) Oliver's friends were so cute as they were trying to help him. (The noise you will hear is the freezing cold wind; brrr, the weather outside is frightful!)

Újabb téli sporttal gazdagodott a repertoárunk: Olivér először próbálta ki a jégkorcsolyázást! Az óvodával mentek, és én is el tudtam velük menni. Aki már próbálta, az tudja, hogy nem is olyan könnyű megállni a jégen! :) Olivérnek segítettek a barátai, nagyon cukik voltak. (És igen, ez a zúgás a jéghideg szél volt: cudar egy idő volt ma!)

Then he decided it's easier without skates after all! :)
Aztán úgy döntött, kori nélkül mégiscsak könnyebb! :)


PS: For those of you who have been asking about Benjamin: thank you, he is much better after the sledding accident. Really, he only had pain for maybe 2 minutes, but his face got bruised and he looked like an abused child! I wanted to cry every time I looked at him... But all is better now! :)

UI: Köszi, akik kérdeztetek Benjáminról, sokkal jobban van a szánkózási baleset után. Valószínűleg kb. 2 percig fájt neki, de aztán is úgy nézett ki az arca, mint egy bántalmazott gyereké! Mikor ránéztem, majdnem elsírtam magam...De már minden rendben van! :)

Thursday, January 3, 2008

Sledding/Szánkózás

Happy New Year to everyone! We are back! It was good to take a sabbatical from the computer for a while and celebrate Christmas as a family, cook and bake together and see the joy on the kids' faces as they saw the decorations and opened their gifts. We also had a New Year's Eve party at our house, which went really well. Unfortunately in the past few weeks we have taken turns being sick, and I think today was the first day we all felt quite well. So we went sledding. Here is a video of the kids coming down the hill (Benjamin is so funny as he is so bundled up, he can hardly move or get up).

Boldog Új Évet mindenkinek! Ismét itt vagyunk! Jó volt számítógép mentesen tölteni egy pár napot, együtt ünnepelni a karácsonyt, közösen sütni-főzni, és látni az örömöt a gyerekek arcán ahogy a karácsonyi díszeket nézték meg az ajándékaikat bontogatták. Volt egy szilveszteri buli is nálunk, ami nagyon jól sikerült. Sajnos az elmúlt hetekben mindig beteg volt valamelyikünk, és talán ma volt az első nap, hogy mindnyájan elég jól éreztük magunkat. Úgyhogy ennek örömére elmentünk szánkózni. Íme egy videó a srácokról, ahogy siklanak le a hegyről (Benjámin nagyon vicces, mert annyira be van bugyolálva, hogy alig tud megmozdulni vagy felkelni).



Then Oliver had a go by himself. It didn't end very successfully, but he was OK.
Aztán Olivér csúszott egyedül. Nem volt túl sikeres a vége, de nem lett semmi baja.



Our family time ended when we started freezing, the sled broke, the boys had a fall and Benjamin got bruised. :( But we won't give up!

Családi szórakozásunk akkor ért véget, mikor szétfagytunk, a szánkó eltört, a fiúk estek egyet és Benjámin megsérült. :( De nem adjuk fel!