Blog bye?/Blog búcsú?

You may have noticed that we haven't posted a lot recently. :) This is partly due to technical reasons: our computer died and just got resurrected by my brother. Because of some issues, however, I still can't attach pictures, etc. The other reason is that I realized that we spent way too much time at the computer. Because of my work I had to, but I also spent a lot of extra hours, whole evenings online. Among other things, my eyesight and my back have deteriorated a lot this past year, largely due to the computer I believe. Now that I don't have to spend hours getting ready for my classes and communicating with my students (though I do still have seven thesis writers that I work with), I enjoyed some wonderful computer-free evenings. I have read some great books. I picked up my guitar again. I have been more involved in ministry. Some friends called me to talk ("You haven't updated your blog recently! How are you guys?") and we had a great conversation instead of us checking out each other's blogs and thus maintaining a virtual and false friendship in my opinion.

Anyway, we may be back sometime or we may not. I am not sure. Matthew may start posting like crazy now that the weather is bad and he can't work outside. :) We shall see.

Talán észrevettétek, hogy mostanában nem nagyon írogattunk. :) Ennek egyrészt technikai okai vannak: meghalt a gépünk, tesócskám nemrég keltette életre. Bizonyos okok miatt még mindig nem tudok képet felrakni, stb. A másik ok az, hogy rájöttem, rengeteg időt töltünk a gép előtt. A munkám miatt kellett is, de nagyon sok plusz órát, teljes estéket töltöttem a neten. Többek között a látásom és a hátam is sokat romlott az elmúlt évben, ami szerintem nagyrészt a gépezésnek köszönhető. Most, hogy nem kell órákat töltenem azzal, hogy az óráimra készülök és kommunikálok a diákjaimmal (bár még mindig van hét szakdolgozóm, akikkel konzultálok), nagyon jól esett néhány számítógépmentes estét eltöltenem. Elolvastam pár klassz könyvet. Megint elkezdtem gitározni. Többet vettem részt a szolgálatban. Néhány barátnőm felhívott ("Mostanában nem blogoltok! Hogy vagytok?") és jót beszélgettünk ahelyett, hogy mindketten elolvastuk volna egymás blogját és ezáltal fenntartottunk volna egy virtuális, és szerintem hamis barátságot.

Szóval lehet, hogy visszatérünk, lehet, hogy nem, nem tudom. Lehet, hogy Matt fog elkezdeni nagy buzgón blogot írni, mivel rossz az idő és nem tud kint dolgozni. :) Majd meglátjuk.

Nagyfiú/Big boy

Nos, mit tartogat Olivér a kezében?
So, what is Oliver holding in his hand?
Igen, így van, ma esett ki az első foga! Már egy ideje mozgott és ma észrevettük, hogy mögötte növekszik a maradandó fogacska. Aztán beleharapott egy almába és kint is volt! Micsoda nagyfiú! :)

Yes, that's right, his first tooth that he lost today! It's been loose for a while and today we noticed the new one growing behind it. Then biting into an apple did the trick. What a big boy! :)

Boys will be boys

The other day I left the boys to entertain their sister for a few minutes while I was talking to my girlfriend on the phone checking out a magazine staring at the wall busy taking care of the household.

They looked so sweet together on our bed, the boys telling stories to Miriam...
Then I overheard parts of Benjamin's story: "...there was an old man and a woman ... the man was a burglar ... and the woman came and hit the dog."

Oliver's story was about a dog and a rabbit (demonstrated by a stuffed dog and rabbit). "The dog got the rabbit and tore it up ... then the dog attacked a man and ate his flesh ... then the skeleton of the man beat up the dog."

What???

WHY are they telling their sweet little sister stories like THESE??

We don't watch TV at all.
The DVDs they watch are very child-like and innocent (Bob the Builder, Veggie Tales). I am VERY picky regarding this.
They are not exposed to any violence in books, on the internet, or in the family.
The most aggressive toys they have are wooden swords and knights on horses.

Don't get me wrong, we are not raising them in a bubble.
They go to pre-school, we take them to the playground, where they meet all sorts of kids and families.
We take them when we minister to kids in the park and there they DO meet all sorts of people.
We live in the city and boy, are there some weird people we run into!
And yes, we do tell them Bible stories, which are often not lovey-dovey! :)

BUT we monitor who and what they see and what sort of people we let into our house.

So what is the reason??

As I learned a few years ago, the saying "boys will be boys" is indeed very true! You want your boys to grow up without violence? You don't buy them guns so they are not prompted to fight? Well, too bad! They will pick up a stick (or a pen or a banana) and fight with that! The other day Oliver's left and right hand "had a fight"! :) Therefore, it is not our goal to suppress the natural aggression God put in them. That is there for a reason. When they (playfully) fight, wrestle, tell stories like the ones above, have sword fights or talk about how they would protect their sister from the dragon, we don't stop them or tell them off... just smile and pray.

May the Lord help us channel their strength, aggression, and energy well and may He use them for His glory.

And in a few years we will see how the story is different (if at all) with little girls...

A minap otthagytam a srácokat, hogy szórakoztassák a kishugit egy kicsit, míg én a barátnőmmel telefonálgatok egy magazint lapozgatok bámulom a falat szorgosan végzem a házimunkát.

Olyan cukik voltak az ágyunkon, ahogy a fiúk meséltek Miriamnak...
Aztán meghallottam Benjámin történetének néhány részletét: "... volt egy öreg bácsi meg egy néni ... a bácsi betörő volt ... a néni jött és megverte a kutyát."

Olivér története egy kutyáról és egy nyúlról szólt (egy plüsskutyával és nyuszival demonstrálva): "A kutya elkapta a nyulat és széttépte ... aztán megtámadott egy embert és megette a húsát ... az ember csontváza meg jól elverte a kutyát."

Mi van???

MIÉRT mesélnek a cuki kis hugicájuknak ILYEN történeteket??

Egyáltalán nem nézünk TV-t.
A DVD-k, amiket néznek, nagyon gyermekiek és ártatlanok (Kisvakond, Pampalini). Ezzel kapcsolatban NAGYON válogatós vagyok.
Nincsenek kitéve semmilyen erőszaknak a könyvekben, az interneten vagy a családban.
A legagresszívabb játékaik a fakardok és a lovon ülő lovagok.

Ne értsétek félre, nem neveljük őket burokban.
Óvodába járnak, játszótérre visszük őket, ahol nagyon sokféle gyerekkel és családdal találkoznak.
Elvisszük őket a parkba ahol fiatalok felé szolgálunk és ott aztán TÉNYLEG sokféle emberrel találkoznak.
A város közepén lakunk és hát, elég sok fura emberbe botlunk bele!
Ja, és olvasunk nekik bibliai történeteket, amik sokszor nem épp rózsaszín csöpögősek! :)

DE megszűrjük, kit és mit látnak és miféle embereket engedünk be a házunkba.

Akkor miért van ez??

Ahogy pár éve megtanultam, az a mondás, hogy a "fiúk mindig is fiúk maradnak" ("boys will be boys") nagyon is igaz! Szeretnéd, hogy a fiaid erőszak nélkül nőjenek fel? Nem veszel nekik puskát, hogy ne harcoljanak? Hát, sok sikert! Majd találnak egy botot (vagy egy tollat vagy egy banánt) és azzal harcolnak! A minap épp Olivér bal és jobb keze "harcolt egymással"! :) Így nem az a szándékunk, hogy elnyomjuk bennük azt a természetes agressziót, amit Isten tett beléjük. Az nem véletlenül van ott. Mikor (játékosan) verekszenek, birkóznak, a fentiekhez hasonló történeteket mesélnek, kardoznak avagy arról beszélnek, hogyan védenék meg a Kistesót a sárkánytól, nem állítjuk le vagy szidjuk le őket ... csak mosolygunk és imádkozunk.

Az Úr segítsen nekünk, hogy jó irányba tereljük az erejüket, az agressziójukat és az energiájukat és hadd szolgálják ezek az Ő dicsőségét.

Néhány év múlva pedig meglátjuk, mennyiben más a helyzet (ha más egyáltalán) a kislányokkal...

Portrék/Portraits

Íme két friss portré a kisasszonyról. Már mosolyog is, de ezt még nem sikerült lencsevégre kapni, úgyhogy egyelőre be kell érnetek ezekkel a fotográfiákkal:

Here are two recent portraits of the little lady. She has started to smile, but we haven't been able to record that yet, so these two photos need to suffice for now:

Jáva

Olivér egyik kedvenc játéka mostanában a Jáva építőjáték. Nagyon klassz dolgokat lehet belőle építeni, mint például ezeket:

One of Oliver's favorite toys is a construction set called Jáva. You can build cool little things using it like these:
Vagy az Erzsébet híd kicsinyített mását:
Or the miniture version of the Golden Gate Bridge:
Ezekhez van egy kis füzet rajzokkal. De a legbüszkébb akkor voltam rá, amikor saját kútfőből tervezett egy csörgőt Miriámnak. :)

There is a little instruction booklet for these with pictures. But I was the most impressed when he designed a rattle for Miriam. :)
Bocsi, de képtelen voltam egy olyan képet csinálni, amin mindannyian normálisan néznek ki! :))
Sorry, but I was unable to take a picture with all of them looking decent! :))

Me too!/Én is!

The baby swing became popular with Benjamin too. :) Then he understood that it wasn't exactly designed for his weight...

A babahintának sikere lett Benjáminnál is. :) Aztán megértette, hogy nem igazán az ő súlyára tervezték a szerkezetet...

Wild chestnuts/Vadgesztenye

We are still alive and well! :) Sorry for the lack of posts, but these days I'd rather spend my little free time reading a book or sleeping than being on the computer... However, in the coming weeks, I am planning to catch up on a few topics I've been wanting to write about.

For now, here is just a little something about what the kids and I did last night: a chestnut project! :) These wild chestnuts were laying on the ground on our way to the playground, so we picked some and made these thingies (a person, a table and two hedgehogs in case you fail to identify them :)

Még mindig élünk és virulunk! :) Bocs, hogy nem nagyon írogattunk, de mostanában inkább olvasással vagy alvással töltöm kevéske szabadidőmet mint a gép előtt... De tervezem, hogy az elkövetkező hetekben bepótolok egy pár lemaradást és írogatok majd néhány dologról.

Egyelőre csak egy kis beszámoló arról, hogy mit csináltam a gyerekekkel tegnap este. A játszótérre menet találtunk egy pár vadgesztenyét a földön, úgyhogy felszedtünk egy néhányat és csináltunk belőle egy pár figurát (egy emberke, egy asztal és két süni, ha esetleg nem sikerült volna őket azonosítani :)
Here are the boys showing off their creations:
Itt a fiúk bemutatják műveiket:
And what was Miriam doing? Well, courtesy of Matthew's newest purchase, a used baby swing, she was happy and calm while we were busy working. :)

És mit csinált Miriam? Nos, Matt legújabb szerzeményének, egy használt babahintának köszönhetően boldog és nyugodt volt, amíg mi dolgozgattunk. :)

Első nap/First day

Családi életünk nagy eseménye, hogy hétfőtől Benjámin is óvodás lett! Én jobban izgultam, mint ő, féltem, hogy a magabiztosság könnyekbe csap át majd az első napon, de képzeljétek, nem sírt!!! Annyira jó! Persze ezerszer könnyebb a helyzete, hogy ott van az imádott nagytesó, akivel egy csoportba járhat. :)

Azért attól is tartottam (igen, mindig izgulok valami miatt, tudom, hülyeség! :), hogy a kezdeti lelkesedés le fog lohadni elég hamar. És valóban, a második nap reggelén öltözés közben kijelentette a nagyfiú: Unom az óvodát!!! :) Húha, nem mertem neki megmondani, hogy még legalább 16 év intézményes oktatás vár rá életében! Brrr, leírni is sok...

A big event in our family is that Benjamin started pre-school on Monday! I was more nervous than him and was concerned that his self-confidence would turn into tears the first day, but thankfully he didn't cry!!! So cool! Of course what makes his situation great is the presence of the beloved big brother in the same class. :)

I was also concerned (yes, I am always worrying about something, yes, I know I shouldn't! :) that the initial enthusiasm would fade quickly. And lo and behold, the morning of the second day while getting dressed he blurted out: "I have had enough of school!!! :) Wow, I didn't dare to tell him that there is at least 16 years of institutional schooling awaiting him! Ouch, sounds a lot just writing it down...

Íme a hagyományos évkezdő fotó az óvoda előtt, immár két szereplővel:
Here is the traditional first-day photo in front of the school, now with two participants:
A másik nagy esemény Benjámin életében, hogy tegnap 3 éves lett! Boldog szülinapot, drágám!!! :)
The other big event in Benjamin's life is that he turned 3 yesterday! Happy birthday, sweetie!!! :)

Bob Sledding at the Balaton

We had two days of family time at the Balaton last week. Here's a video of the bob sled we found on the way home.

Darnyi Tamás

Nemrégiben egy esküvőre voltunk hivatalosak, ami amúgy is izgalmas dolog, de számomra csak hab volt a tortán, hogy az egybegyűltek között volt fiatalságom nagy kedvence, a világ egyik legjobb úszója, Darnyi Tamás!!! Mi a Szöuli Olimpiát középiskolásként izgultuk végig a barátnőimmel, mindannyiunknak volt egy-egy kedvence, az enyém Darnyi! (Azt, hogy az olimpia 21 évvel ezelőtt zajlott és mi már akkor is tízenévesek voltunk, most ne firtassuk, igaz, Jucó és Szilvi??!!!! :))

Na szóval én már az esküvő előtt tudtam, hogy ott lesz Darnyi, és mondtam Mattnek, hogy ismerve az ő visszahúzódó személyiségét (talán emlékeztek, az újságírók mindig haragudtak rá, mert maximum tőmondatokban nyilatkozott...) meg hogy én sem vagyok az a típus, aki "rajongóként" odamegy egy "híres emberhez", pláne ha férfi az illető, na szóval hogy nagyon örülnék egy képnek, de ehhez neki, mármint életem párjának kell valamit tennie! (Jó fej vagyok, nem? :) Hogy rövidre fogjam a mondókámat, tálcán adódott a lehetőség, hogy Matt megszólítsa, bemutatkozzunk ("Darnyi Tamás" - mondta ő szerényen, mikor kezet fogtunk, én meg alig bírtam megállni, hogy elkiabáljam magam: "Tudooom!!!!!" :)), váltsunk pár udvarias mondatot és megszülessen az alábbi fotó!!! Egyébként végtelenül kedves, szerény, halkszavú embernek tűnik, az eredményeitől egyáltalán nincs megszédülve, semmilyen "sztárallűrt" nem véltem rajta felfedezni....szóval nem csalódtam! Éljen az ifjú pár és Darnyi Puci!!! :))

Recently we were invited to a wedding, which in itself is an exciting fact, but for me it was made all the more special because among the guests I saw an old favorite of mine, Tamás Darnyi! He is one of the greatest swimmers of all times and you can read a little intro about him here. We were in high school during the Seoul Olympics and my friends and I were following the games with great excitement!!! We all had a favorite athlete, and mine was Darnyi! (Let's not mention here that those games were 21 years ago and I was already a teenager! Yikes! :)

Anyway, I had known before the wedding that he was going to be there and told Matthew that knowing Darnyi's shy personality (the journalists were always mad at him because he was not fond of interviews) and me not being a person who walks up as a "fan" to a "famous person", especially if that person is a man, anyhow, that I would love to have a picture of him but for that he - meaning my dear hubby - needs to do something! (Great thinking, right? :) To cut a long story short, there was a great opportunity for Matthew to start talking to him, we introduced ourselves ("Tamás Darnyi," he said as he shook my hand and I was really close to start screaming: "I knooow!!!" :)), we exchanged a few polite sentences and took the picture below! By the way, he seemed to be a really nice, shy, soft-spoken person, not bragging about his achievements at all or acting like a star... so I wasn't disappointed! :)

Siblings/Tesók

Here are a few sibling pictures I took yesterday.
Íme pár tesós kép, amiket tegnap csináltam.
PS: Our kids do have clothes, it's just very warm over here! :)
UI: Tényleg vannak ruháik a gyerekeinknek, csak hát ugye kánikula van! :)

Önállóság/Independence

Benjámin már nagyfiú, ezért szeret egyedül öltözni. Azonban van még mit csiszolni a tudásán, amit az alábbi fénykép is bizonyít:

Benjamin is a big boy and likes to get dressed by himself. However, there are still some weak points in his skills, as proven by the photo below:
UI: Ezt az érdekes összeállítást akkor láttam meg, mikor hazatértem Miriammal egy orvosi vizsgálatról. Rögtön az ajtóban elkezdtem nevetni, mire Matt csodálkozva nézett kisebbik fiára: "Ja, te régóta vagy már így?" Ezek szerint neki nem tűnt fel a dolog! Vicces! :)

PS: I encountered this interesting outfit upon my return from a doctor's check-up with Miriam. I started laughing right there at the door, so Matthew looked at his younger son with a surprised face: "Have you been like this for long?" Apparently he hadn't noticed! Funny! :)

BMX Competition

Here I am debuting my Danelectro guitar! I've almost never played electric in front of people. But when the kids from the skate park asked me to come with a band and entertain the crowd during the annual bmx competition, I thought I'd give it a try. So last Saturday we played every punk song we knew and several worship tunes in that style in between the rounds of competition. Not only was it good fun playing, but we really enjoyed watching the tricks and building relationships.

But what I realy wanted to show you was this . . . this was the very last trick of the day and though it wasn't exactly successful, he was voted the winner. check it out.

Break/Szünet

Hope you enjoyed the last few posts. Now we will take a little break. We'll be going on a little vacation with my family, so we won't be around the computer for a while (in case you are a burglar reading this, chill out, as Matthew will be coming back twice to teach at church and we also have a friend staying here - his name is Rudolf Swarzenegger :). See ya!

Reméljük, tetszett ez a pár bejegyzés. Most szünetet tartunk, mert elruccanunk egy kis nyaralásra a családunkkal, úgyhogy nem leszünk gépközelben (ha betörőként olvasod ezt, lassan a testtel, mert Matt hazajön kétszer is a gyüliben tanítani, és egy kedves ismerősünk is megszáll a házunkban - a neve Swarzenegger Rudolf :). Na pá!

Hasonlóság/Resemblance

Egy új babánál mindenki azt nézegeti, kire hasonlít a kicsi? Az én véleményem az, hogy Miriam tiszta Olivér! Nézzétek meg ezeket a képeket.

When looking at a new baby, everybody is observing who the little one looks like. My opinion is that Miriam looks just like Oliver! Look at these pictures.
Szerintem azon kívül, hogy Matt hat évvel öregebb lett, túl sok különbség nincs a két kép között! :)
I don't think that apart from the fact that Matthew is six years older there is much difference between the two pictures! :)

Mégegy kórházi portré
Another hospital portrait
Aztán az ásítós verzió
Then the yawning version
És még ez is! Szerencsére Miriam egy kicsit nőiesebb stílusban adja elő. De ne aggódjatok, Olivér is hamar kihullajtotta a bababundát! :)
And even this! Fortunately Miriam's style is somewhat more feminine. But don't worry, Oliver's baby fur coat was shed after a little while! :)
Na, mit gondoltok? Igazam van vagy igazam van? :)
So, what do you think? Am I right or am I right? :)

Túró Rudi

Az első nőcis ruhát, amibe Miriamot beöltöztettük, Olivér választotta ki a hugi ruhatárából. Nemes egyszerűséggel Túró Rudi ruhának nevezte el. Íme pár portré a kisasszonyról.

The first girlie outfit that Miriam wore was picked out by Oliver from his sister's wardrobe. He simply calls it the Túró Rudi outfit (after a Hungarian candy bar). Here are some portraits of the little lady.
UI: Nehéz bármilyen változást észrevennem Miriamon, mert állandóan látom. De most, hogy nézegetem ezeket a képeket egyet kell értenem néhány családtaggal, miszerint szépen kerekedik. Pár napja lemérték a dokinál és két hét alatt hízott több mint fél kilót! Csak így tovább! :)

PS: It's hard for me to see any changes in Miriam as I see her all the time. But now that I am looking at these pictures I have to agree with some family members in that she is rounding out nicely. Actually she was weighed at the doctor's office and she had gained more than a pound in two weeks! Way to go! :)

Apja lánya/Daddy's girl

Miriam a hazajövetele utáni első pár napon ideális baba volt. Evett. Aludt. Bírta a bátyjai szenvedélyes testvéri szeretetét. Nem panaszkodott. Mikor fent volt, szépen nézelődött. Mikor letettem, szó nélkül elaludt. A hangját sem lehetett hallani. Persze tapasztalt anyukaként jól tudtam, ezt az idilli állapotot még valószínűleg a szülés általi kóma okozta és mindez változni fog, ezért élveztem minden percét. :) És valóban, mostanában azért már vannak a kisasszonynak nyűgösebb időszakai és igen, van hangja, nem is akármilyen! Hála Istennek van egy nagyon nyugodt és kiegyensúlyozott férjem, mert én nehezebben viselem a sírást és a nyűglődést. Hiába már a harmadik gyerekünk, amikor benne vagyunk, úgy érzem, hogy SOHA, de értitek, SOHA AZ ÉLETBEN nem fogja abbahagyni az ordítást!!! A híres magyar optimizmusom, igaz? :)

Az alábbi képeken megörökítettem néhány hatékony, ámbár első ránézésre igen furcsa technikát, amivel Matt szokta lenyugtatni a kislányát. :)

In the days after coming home, Miriam was an ideal baby. She ate. She slept. She endured the boys' passionate brotherly love towards her. She didn't complain. When she was up, she was contentedly looking around. When I put her down, she went to sleep without a peep. We didn't hear her voice at all. Well, as an experienced mom I knew that this idyllic state was probably induced by the coma of birthing and won't last long, so I savored every moment of it. :) And lo and behold, we learned that the little lady does have fussy times and she has quite a voice too! Praise God that I have a calm and well-balanced husband, because I lose heart easily when it comes to crying and fussing. Even though she is our third, when we are in the midst of it, I am thinking that she will NEVER, but seriously NEVER EVER will stop yelling!!! You see, Hungarians are famous for their optimism! :))

The pictures below capture a few effective, though seemingly strange, techniques that Matthew uses to calm his daughter. :)

Miscellaneous/Mindenféle

Here are a few pictures of our days.
Íme néhány kép a mindennapjainkról.

One of Oliver's favorites is chocolate spread bread.
Olivér egyik kedvence a Nutellás kenyér.
Our home has been filled with new colors: pink, red and purple! It's actually not as bad as I expected: I actually enjoy the girly clothes, imagine that! :) Matthew says he is getting to know me in a new way!

Otthonunkat új színek árasztották el: rózsaszín, piros, lila! Nem is olyan vészes, mint gondoltam, sőt, képzeljétek, élvezem a nőcis ruhákat! :) Matt azt mondja, új oldalamról ismert meg!
Oliver's newest project in the yard.
Olivér legújabb munkája a kertben.
Thanks for the stickers, Grandma! :)
Köszönjük a matricákat az amerikai nagyinak! :)
Of course the baby got decorated, too!
Persze a baba sem maradhatott ki a dekorációból.
Come, Sis, I'll comfort you!
Gyere, Hugi, majd én megvígasztallak!
Tesók 1
Siblings 1
Tesók 2
Siblings 2

Első fagyizás/First ice-cream

Miriam 6 napos korában úgy gondoltuk, itt az ideje kimozdulni valahova, mint egy igazi boldog magyar nagycsalád. :) A fagyizás mellett döntöttünk. Nagyon jól ment minden, bár Matt szerint a visszafelé vezető úton már nem mozogtam olyan fürgén, mint odafele (15-20 perc séta tőlünk a fagyizó). Hát ez van. :) A srácoknak persze nem okozott gondot a mozgás, sőt egy játszóteret is abszolváltak útközben.

When Miriam was 6 days old, we thought it was time to go somewhere as a big, happy family. We decided on going for an ice-cream. Everything went well, though Matthew said that my walk was considerably less brisk on the way back than on the way (the ice-cream place is a 15-20 min walk from our house). Oh well. :) The boys of course had no difficulty walking; they even included a playground into the program.

Indulhatunk!/Ready to go!
Néhányunknak több fagyi landol az arcán mint a pocakban
For some of us, more ice-cream lands on the face than in the belly
A kisasszony végigaludta az izgalmakat/The little lady slept through the adventures