Tavaszi szünet/Spring break

A tavaszi szünet pár napját a gyerekek a nagyszülőknél töltötték. És mit csináltunk mi? Na, találjátok ki!

a) Egy romantikus hétvégét töltöttünk el egy kellemes fürdőhelyen
b) Izgalmas kalandtúrán vettünk részt a Tátrában
c) Felújítottuk a házunkat

Így van, a helyes válasz a c! Majd megejtjük a romantikus hétvégét is valamikor (bár most is elmentünk este desszertezni, sőt, moziba is elmentünk volna, ha találtunk volna valami normális filmet...), a kalandtúrát azt hiszem halasztjuk egy pocak-nélküli időpontra, a lakásátalakításnak viszont már nagyon itt volt az ideje! A lényeg az volt, hogy a két hálószobánkat megcseréltük: a miénk lett a gyerekeké és (hogy találtátok ki?) a gyerekeké meg a miénk. Így övék a nagyobb szoba, a prüntyőke is jobban elfér majd, és át is pakoltuk a cuccainkat meg kifestettünk!

Íme a képes dokumentáció:

During the spring break, our kids spent a few days at the grandparents. And what did we do? Well, guess!

a) We had a romantic getaway at a nice spa
b) We participated in an exciting adventure in the mountains
c) We remodelled our house

Yes, that's right, the correct answer is c! We will do the romantic getaway sometime (though we did go out for dessert one evening and we would have seen a movie too had we found a good one...), the adventure I think has to wait for a more appropriate, "belly-less" season; however, it was high time for the remodeling! The main project was to switch our two bedrooms: the kids got ours and (how did you figure it out?) we got theirs. This way they have the bigger room, the baby can fit in better and we also sorted out all our stuff and painted the rooms! Here is the illustrated coverage of the project:

A rendet szükségszerűen megelőzi a rendetlenség
Order is necessarily preceded by a mess

A gyerekek cuccai átpakolva, szortírozva (asszem ez volt a legnehezebb feladatom...)
The kids' stuff is sorted and repacked (I think this was my most difficult task...)

Szétszerelés/Disassembly

Festés/Painting
(Thanks to LEAP of Noble County, Albion, IN - Where learning is for life - for sponsoring these pictures! :) I wonder if any of the wonderful people I worked with is following our blog?)

Építés (én is megpróbálkoztam vele, mikor Matt nem volt itthon: a csavart sikerült nem be-, hanem valahogy átfurnom a lukon, a léc meg lehuppant a földre - mihez kezdenék a férjem nélkül?? :)
Building (I also had a go when Matthew was gone - I managed to drill the screw not in, but somehow through the hole, so the board landed on the floor - what would I do without my husband?? :)
Kész a gyerekszoba!/The kids' room is finished!
(Here we'd like to thank Kathryn E for the inspiration to have a four-color room. Hi there, lovely friend in Africa! :)
És a miénk is!/And ours too!
(Thanks, Deanne, for the beautiful quilt! I know you made it for "Baby Oliver", but it looks much better in our room! ;)

Bányató/Mining lake

Ahogy azt már említettük, városunk környéke mindig tartogat szép kirándulóhelyeket. Eddig nem telt el úgy egy családi séta vagy kirándulás sem, hogy ne találtunk volna valami klassz új helyet. Legutóbbi felfedezésünk egy bányató, amelynek közelében ilyen jópofa homokdűnék vannak.

As we have mentioned before, the surroundings of our city are full of nice places to walk/hike to. We haven't yet had a family walk or hike when we didn't find a new fun place. Our latest discovery is this mining lake, surrounded by these funny sand dunes.

A srácok persze nagyon élvezték a sétát (ezek a képek még azelőtt készültek, hogy cipőik beragadtak volna a sárba...)

The boys of course loved the walk (these pictures were taken before their shoes got stuck in the mud...)

Kukucs!

Peekaboo!

Ugye nem gondolod komolyan, hogy át akarsz ugrani?
You are not seriously thinking about jumping over me, are you?

Ajaj, komolyan gondolta!
Oh my, I guess he was serious!

Hölgyeim és Uraim, a mutatvány sikerült! :)
Ladies and Gentlemen, the stunt was successful! :)

My redeemer lives!/Megváltóm él!

"Why are you looking among the dead for someone who is alive? He isn't here! He is risen from the dead!" (Luke 24: 5-6)

"Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt." (Lukács 24, 5-6)

http://www.youtube.com/watch?v=5cwoXr27XGY&feature=related

Have a blessed Easter!
Áldott Húsvétot!

Két kultúra/Biculturalism

Ja, igen, már megint egy szociolingvisztikai témával jövök! (Lehet, hogy hiányzik az egyetem a tavaszi szünetben?? Őrület! :) Apropó, ha van köztetek magyar szakos, légyszi mondjátok meg, hogy mondják a "bicultural(ism)" szót édes anyanyelvünkön (Jucó, segíts! :). A szakirodalomban a kétnyelvűség is szerepel "bilingvizmus"-ként, így nem lennék meglepve, ha "bikulturalizmus" lenne a helyes válasz, csak nem mertem leírni, nehogy drága magyar szakos barátnőm a fejemre koppintson. :)

Node miről is karattyolok itt össze-vissza? Arról van szó, hogy a hétvégén Veszprémben voltunk a gyerekekkel, hogy megünnepeljük tesócskám születésnapját (Matt sajnos nem tartott velünk, mert Vajtán vezetett dicsőítést egy ifikonferencián). Az út Tatabányától Veszprémig kb. másfél óra, dimbes-dombos vidéken át. Nem egy autópályán száguldás, de szebb és érdekesebb. A gyerekek nagyon jól viselkedtek (hazafelé pedig szunyáltak), így volt időm gondolataimba merülni. Azon gondolkodtam, hogy írok egy kis szösszenetet a következő címmel:
"Honnan lehet tudni, hogy Magyarországon és nem Amerikában autózunk?"

Íme a listám! (Ha van hasonló tapasztalatotok és ki szeretnétek egészíteni, hajrá!)

1. A mi Ford Focus kombink nagy autónak számít a személyautók között. Amcsiban ez a fajta egy hangyának tűnik a sok nagy batár jármű között...
2. A másfél órás út alatt egy, azaz egy gyorsétterem mellett sem haladtunk el. Ez nagyon király! Hála Istennek egyik gyerkőcnek sem kellett wc-re mennie, bár erre is volt tervem (erről talán majd egy másik bejegyzésben számolok be :).
3. Minden településen van legalább egy, de inkább kettő-három no nem templom vagy gyülekezet, sajnos, mint Amcsiban, hanem kocsma, koccintó, borozó, söröző, talponálló. Ezeket követik számban a kínai ruhaüzletek.
4. Nincs az utak mellett egyetlen baseball vagy amcsi foci pálya sem, van viszont pár a jó öreg európai focipályából.
5. Egy pláza sincs az út mellett (hurrá!). Ez alól kivétel a Tesco Zircen ("Zirc? Z-i-r-c? Ez milyen név? Magyarul van?" kérdezte Olivér) meg a már említett kínai üzletek, de ezek ugye nem számítanak plázának?
6. Nem számoltam meg, de vagy hat vasúti átkelőn hajtottunk át (sajnos csak egynél jött vonat, bár az olyan szép piros volt mint amivel Mama jár Pestre tanítani! :). Igen, ezeken a vonatokon emberek is utaznak, míg Amerikában csak áruk csücsülnek rajtuk.
7. Hasonlóképpen, a településeken buszmegállók is vannak, ahol emberek várakoznak olyan buszokra, amik tényleg jönnek, tényleg megállnak és tényleg elszállítják őket a környező településekre (Amerikában autó nélkül esélyed sincs a szomszéd városba eljutni...)
8. Két rádióállomásról is el kellett kapcsolnom, mert a műsorvezető félreérthetetlen szexuális utalásokkal viccelődött (szombat délelőtt utaztunk...) Nem, tényleg nem szeretném, ha a gyerekeim ennek lennének kitéve. Valaki ezt burokban nevelésnek tartja. Vállalom. Amerika ebből a szempontból sokkal konzervatívabb. És keresztény rádióadók is vannak (Igen, többesszámban! Bár ez a "lelki bőség" sokszor "lelki eltespedéshez" vezet... de ez már egy másik bejegyzés témája lenne... :)
9. Két település között nincsenek házak és bárhol lehet kirándulni. Nem fog senki lelőni birtokháborítás miatt.
10. A KRESZ szabályait mindenki javaslatként fogja fel, amit vagy elfogad az ember, vagy sem (ja, és ide kapcsolódik, hogy piros lámpánál nem lehet jobbra kanyarodni, mint Amerikában). Bár ezen a téren kellemes meglepetés volt a pár úton eltöltött óra és mindenki szépen, nyugodtan vezetett.

Tanulság: Ahogy egy tanfolyamon tanultuk, egyik kultúra sem jobb vagy rosszabb a másiknál, hanem csak ... MÁS! :)

All right, here I go again with a sociolinguistic topic! (Maybe I am missing the university in the spring break?? Insane! :) So, what on earth am I talking about? Well, we spent the weekend in Veszprém, where my brother lives and celebrated his birthday (unfortunately Matthew couldn't come with us, as he was leading worhip at a youth conference in Vajta). Anyway, the trip between Tatabánya and Veszprém is around an hour and a half through the country. Nothing like speeding on the highway, but more beautiful and interesting. The kids did a great job in the car (and they were fast asleep on the way home), so I had time to spend deep in thought. I was thinking that I should write an entry with the following title:
"How do you know that you are driving in Hungary and not in the States?"

Here is my list! (If you have had similar experieces, please feel free to add your ideas!)

1. Here our Ford Focus station wagon is considered big among the passenger cars! (this type of car looked like an ant on the Dan Ryan highway...haha!) And yes, station wagons are more common (and affordable) here than minivans and SUVs.
2. During the hour and a half, we didn't pass one fast food restaurant! (I'm loving it! Haha! :) Thankfully the boys didn't have to use the bathroom, though I had a plan for that too (more about that in another entry maybe :)
3. Every little town has at least one, but more like two or three, no, not churches, unfortunately, like in America, but pubs or bars. These are followed in number by the Chinese clothing stores.
4. There are no baseball diamonds or football fields by the road, but there are good old European soccer fields.
5. There are no malls by the roads (yippee!). The exceptions could be one Tesco we passed and the aforementioned Chinese clothing stores, but I wouldn't consider these malls.
6. I forgot to count them, but we drove through at least six railroad crossings (unfortunately we only saw one train, but that was nice and red, like the one Mama rides when she goes to teach in Budapest!). And yes, these trains actually carry people, not just freight.
7. On a similar note, there are bus stops in the villages and towns with people waiting and there are real buses that really take them to the neighboring towns. It is great that you can actually survive without a car!
8. We were travelling on Saturday morning, listening to the radio. However, instead of Car Talk and A Prairie Home Companion, on two different stations the announcers were making explicit sexual innuendos. Welcome to liberal Europe! I changed the stations because I don't want to expose my kids to this. Some think it's raising them in a bubble. I think it is the right thing to do. And no, there are unfortunately no Christian radio stations (sometimes I wish there were, like in the US... but then I also think "spiritual abundance" sometimes leads to "spiritual complacency" - but this would be the topic of another entry).
9. There are no houses between villages. Everyone lives within city limits. The land in between is public and people can go hiking. Nobody will shoot you for trespassing.
10. Here people consider traffic rules as suggestions, not the law (and by the way, you can't turn right on red anywhere but the US, I believe). You may obey them if you wish, or you may not. However, the trip was a pleasant experience from this respect as everyone drove calmly and responsibly.

Conclusion: As we learned at a training, no culture is better or worse than another one. They are just simply ... DIFFERENT! :)

Kétnyelvűség/Bilingualism

Tudtátok, hogy több kétnyelvű mint egynyelvű ember él a világon? Nem kell aggódni, nem kezdek bele egy szociolingvisztikai tanulmányba (végül is tavaszi szünet van, vagy mi a szösz), csak gondoltam, megemlítem ezt az érdekes tényt. Nagyon klassz kétnyelvű családnak lenni. Mikor visszaköltöztünk Magyarországra, Matt először furán érezte magát, mikor angolul beszélt Olivérrel nyilvános helyen, de egy idő után rájött, hogy fontosabb az, hogy a szülei megértsék a fiát, minthogy mit gondolnak róla az emberek a boltban. Ezért az "egy szülő, egy nyelv" elvet alkalmazzuk, ami jól működik.

Pár napja játszótérten voltunk a gyerekekkel. Olivér egy 8 év körüli kislánnyal játszott, és Matt segített nekik felülni egy ilyen körhinta szerű szerkentyűre. Egy idő után a kislány leült, és elgondolkozva mormogta maga elé:
- Miért nem értem, amit a bácsi beszél?
- Mert nem magyarul beszél! - válaszoltam.
- Ja! - mondta, és felderült az arca.
Az öccse (egy 6 év körüli kisfiú) hallgatta a beszélgetést és széles vigyorral fodult hozzám:
- Angol országban lettél bele szerelmes?
Hát, nem, Magyarországon, de gyorsan összerakta a történetünket a kissrác! Nagyon vicces volt! :)

Did you know that there are more bilinguals than monolinguals in the world's population? Don't worry, I am not starting a paper in sociolinguistics here (I am on spring break, after all), just thought I would mention this interesting fact. Anyway, we are really enjoying being a bilingual family. When we moved back to Hungary, Matthew used to feel awkward about speaking English to Oliver in public, but after a while he decided he should care more about his parents understanding his son than what people in the store think. Therefore, we adopted the "one parent, one language" policy, which works really well.

The other day we were at a playground with the kids. There was a little girl of about 8 years playing with Oliver, and Matthew was helping them get on this special swing set. After a while, the little girl sat down and with a thoughtful face murmured to herself:
"Why don't I understand what the man is saying?"
"Because he is not speaking Hungarian!" I answered.
"Oh!" she answered and the puzzled look disappeared from her face.
Her brother - about 6 years old - was listening to the conversation and turned to me with a cheeky grin on his face:
"Did you fall in love with him in English land?"
Well, no, in Hungary, but he got our story figured out pretty quickly! It was so funny! :)

Tisztaság/Cleanliness

Íme ékes bizonyítéka annak, hogy az én háztartásomban mindig makulátlan tisztaság uralkodik: a madarak páros lábbal repülnek neki az ablaknak! :)

Helyesbítés: Na jó, a lakásban kb. havonta 10 másodpercig van makulátlan tisztaság (és akkor lehet, hogy túloztam...). Plusz ezt az ablakot kívülről csak úgy lehet megtisztítani, hogy egy jó magas létrára mászik fel az ember - úgyhogy mivel az egyensúlyérzékem most különösen szuper, örömmel átengedem ezt a feladatot a férjemnek! :)

Utóirat: Egy pár héttel a fénykép elkészülte után Matt talált egy döglött madarat az ablakunk alatt. Valójában hihetetlen, hogy ő találta meg és takarította el, mivel a Murphy-féle történet az lett volna, hogy az egyik gyerek találja meg, mikor apjuk épp több napra elutazott...

Here is clear evidence that my house is always spotless: the birds fly into our windows like this! :)

Disclaimer: OK, my house is only spotless for around 10 seconds every month (and this may be an exaggeration...). Plus, the only way to clean this window from the outside is to climb onto a really high ladder, so especially now that my sense of balance is super good, I gladly let my husband do this chore for me. :)

Postscript: A few weeks after this picture was taken, a dead bird was found on the ground under the window. It was actually amazing that Matthew found it and cleaned it up, as the typical story would be one of the kids finding it when their dad is out of town for a few days...

Wisdom/Bölcsesség

We were sitting at dinner last night, when Benjamin turns to his dad and says with the most serious face and the wisdom of an old man:
"Daddo, you're a good man!"
We have no idea where this thought came from (which of course is all true :), but we had a good laugh anyway! :)

Tegnap vacsoránál üldögélünk, mire Benjámin odafordul az apjához és a lehető legkomolyabb arccal, egy öregembert megszégyenítő bölcsességgel megszólal:
- Apa, te egy jó ember vagy!
Fogalmunk sincs, honnan jött ez a gondolat (ami mellesleg természetesen igaz :) de mi jót nevettünk rajta!

Készülődünk/Getting ready

Készülődünk. No nem a húsvéti nyuszi látogatására, hanem a kistesó érkezésére. Olivér néhány hete készítette ezt a rajzot, amin először szerepelt családunk ötödik tagja. Gondoltam, veletek is megosztom ezt a remekművet. A hajón a szülők láthatók, a kabinokban pedig a három gyerkőc: Olivér és Benjámin autóznak, a baba pedig alszik.

A nevek területén sajnos nem tudok előrehaladásról beszámolni. Mindig van valami, ami tetszik és aztán valami miatt ki kell húzni a listáról. Egy majdnem tutti befutó "jelölttel" kapcsolatban például most jöttem rá, hogy a három betű monogrammja angolul valami nagyon gáz dolgot ad ki...Vagy Mattnek tetszik és nekem nem, avagy éppen vica versa...no, majdcsak előrukkolunk valamivel! :)

We are getting ready. No, not for the visit of the Easter Bunny but for the arrival of the new baby. Oliver did this drawing a few weeks ago, depicting the fifth member of our family for the first time. I thought I would share this masterpiece with you. On the ship you can see the parents, in the cabins the three kids: Oliver and Benjamin are playing cars; the baby is sleeping.

Unfortunately I cannot report any progress on the name front. There is always something we like, then for some reason we have to cross it off the list. As an example, I just realized about a winning candidate name that the initials of the three letters in English spell something really bad... Or Matthew likes something and I don't, or vica versa... well, I am sure we'll be able to come up with something! :)

Spring Hike

We have had a long winter. Just last Thursday there were snow flurries in the air. But today spring sprung like a very springy thingy. So I took my two boys and my very lovely wife, great with child and headed for the woods.

The Vértes Hills are right to the south of where we live. They are not very tall but they are filled with exposed rock and downy oak trees.

Our spectacular 3.5 km hike (roughly 2 miles) started with a lot of up.

Benjamin sometimes needed a little help . . .

and sometimes a lot.

But the view from the top was worth it. This hazy picture doesn't do it justice.

Along the way to the top, we had time to climb trees . . .

throw leaves . . .

check out the world's littlest cave (no bats) . . .

and admire the spring forest flowers.

The way down was more treacherous due to a missed turn. It wasn't a problem for Oliver, a real climber, nor Benjamin, whose hand I held firmly . . .

but for Melinda and her 10 pound belly, it proved a bit much. Better safe than sorry.

Here's a farewell picture from high above Csákvár, where after our descent we looked for an ice cream store with ice cream. We didn't find one and had to settle for chocolate cake. Oh well.

It was a fantastic day and reminded us how much we've missed being out of doors. It also reminded us that we still like each other!

Update/Hírek

Lots of things have happened since the last post. We have a really busy two weeks behind us. Here is a summary:

1. Benjamin had minor surgery a week ago. In case you are wondering, it is a type that only boys can have. :) They don't do that stuff "over here" right after birth, so for various reasons we had it done now. Everything went well and he is doing great most of the time - except for some discomfort. I am so glad that I could be by his side at the hospital, but I was physically and emotionally exhausted... A great thank you to the doctors and nurses who - despite the fact that their salaries are shamefully low here - were very professional and kind.

2. We had an outreach team come from a bible school in Colorado. They went to teach English classes at schools, held English clubs, ministered at church and hung out with the youth of Tatabánya. They did wonderful. :) A personal highlight that I just HAVE TO share was that we took them bowling and my score was the second best! :) Matthew says that somehow my "built in" bowling ball could have helped...

3. We also had a couple visit us from Matthew's parents church. The husband had to do business in the area (imagine that!) and they came to see us. We took them sightseeing to different towns in the area and fed them some good Hungarian food. :) We really enjoyed their company, even more so because we hadn't really had anyone cross the line between our "two worlds" except for family. We hope there is more to come!

Well, these were just some major events. Life otherwise is great, the kids are playing hard, my belly is growing and I can still fit into my classroom! :) Hope in the next posts we can share some pictures and stories as well.

Sok minden történt a legutóbbi bejegyzés óta. Jó kis zsúfolt két hét áll mögöttünk. Íme egy összefoglaló:

1. Benjáminnak volt egy kis műtéte egy hete. Egy olyan fajta, ami csak a fiúknak van. :) Már régebben meg akartuk csináltatni, de most végre sikerült rajta túlesni. Egy kis kellemetlenséget leszámítva nagyon jól van. Nagyon örülök, hogy ott tudtam lenni mellette a kórházban, de fizikailag és lelkileg is kimerítő volt... Nagy köszönet a Madarász utcai Gyermekkórház orvosainak és nővéreinek, akik a köztudottan hatalmas fizetésük ellenére kitűnően és kedvesen űzik ezt a csodálatos hivatást.

2. Itt volt nálunk egy csoport egy kolorádói bibliaiskolából. Iskolákban tanítottak angolt, angol klubbokat szerveztek, segítkeztek a gyüliben és együtt lógtak a tatabányai fiatalokkal. Szuperek voltak. :) Látogatásuk egyik érdekes fénypontja számomra az volt (és ezt le KELL írnom), hogy elvittük őket bowlingozni és a második legjobb eredménnyel végeztem! :) Matt szerint a "beépített" bowlinglabdám segíthetett valahogy...

3. Itt volt nálunk látogatóban egy házaspár Matt szüleinek a gyülijéből. A férjnek üzleti találkozója volt Székesfehérváron (képzeljétek!) és eljöttek meglátogatni minket. Elvittük őket városnézni egy pár helyre és persze megetettük őket jó kis magyaros kajákkal! :) Tök jó volt, hogy itt voltak, már csak azért is, mert a családjainkon kívül szinte senki nem lépett még át a "két világunk" határán... Reméljük, lesznek majd többen is!

Hát ezek voltak a legjelentősebb események. Az élet egyébként klassz, a srácok keményen játszanak, a pocakom növekszik és még mindig beférek az osztályterembe! :) Igyekszem majd képes és mesélős bejegyzésekkel is szolgálni.